Cseresznye fereg, A cseresznyelégy elleni helyes védekezés

Paraziták szilvatojásokon az ágak, Navigációs menü

A kajszi kártevői A levéltetvek közül a hamvas őszibarack-levéltetű Hyalopterus amygdali és a zöld őszibarack-levéltetű Myzus persicae esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük nincs szükség paraziták szilvatojásokon az ágak védekezésre. Bronzbogár Perotis lugubris Lárvája a fa gyökerében rág, az imágó pedig a hajtásokat rágja meg.

Hazánk hegyvidékein helyi kártevő. Eszelények Attelabidae A bíborszínű eszelény Rhynchites bacchus tavasszal a rügyeket rágja, majd tojásrakás után átrágja a paraziták szilvatojásokon az ágak tartalmazó fiatal gyümölcs kocsányát.

Levélbarkók Phyllobius spp. Rendszeresen megrágják a kajszifák hajtásvégein lévő leveleket. Közülük a közönséges levélbarkó Phyllobius oblongus fordul elő leggyakrabban és legnagyobb számban. Zöld cserebogár és rezes cserebogár Anomala vitis, Anomala dubia Imágói alkalmanként megjelennek a kajszin, de nem okoznak számottevő kárt. Szúbogarak Scolytidae A legyengült fákat elsősorban, mint másodlagos kártevők támadják meg.

Kártételük olyan, mintha rengeteg sörét csapódott volna be a fába. Az ilyen fák pár éven belül teljesen kiszáradnak, elpusztulnak. A rügyekben és a lombon károsító molyok domináns faja a kis vörös rügymoly Recurvaria nanella kártétele érdemel még említést ebből a lepkecsaládból. Sodrómolyok Tortricidae Több faj lepkéi is károsítanak a kajszin.

A ligeti sodrómoly Pandemis heparana hernyói a tavaszi aszpektus leggyakoribb fajai közé tartoznak, egyaránt károsítják a zöld részeket paraziták szilvatojásokon az ágak a termést is.

Férges az ember kerti sodrómoly Pandemis ribeana kártétele kisebb mérvű. A gyümölcsön a keleti gyümölcsmoly Laspeyresia molesta kártétele jelentősebb, mint a barackmolyé, de a kajszin okozott kártétele lényegesen kisebb, mint az őszibarackon. Rozsdabarna kisszövő A kajszi lombozatának alkalmi kártevője. Galagonyalepke Aporia crataegi Évtizedenként egy alkalommal gradál, és a gradáció 1—2 évig tart, ilyenkor gyakran okozhat tarrágást a kajsziültetvényeken is.

Nagy tarkaharkály Dendrocopos major A dió nagyságú zöld kajszi magbelét fogyasztja.

Csonthéjas ültetvények növényvédelmi előrejelzési módszerei

A termést ágvillába szorítva töri fel. Télen a lehullott és a fa alatt maradt csonthéjú magvakon folytathat hasonló táplálkozást. A kártétel mértéke elenyésző. Közönséges levélbarkó Phyllobius oblongus Tápnövénykör: a legkülönbözőbb lomblevelű fákon és cserjéken egyaránt előfordul. Leggyakrabban és legnagyobb számban paraziták szilvatojásokon az ágak fiatal kajszifákon található, de a levélbarkók közül ez a faj fordul elő legnagyobb tömegben az idős fákon is.

Kárkép: a bogarak tavasszal a fakadó rügyeket rágják, nem kímélik a növény más lágy részeit bimbó, bibe, porzó, sziromlevél sem. Fő kártétele a hajtások csúcsi részéhez közel levő levelekre koncentrálódik. A leveleken eleinte csupán csipkézés látható azok szélein, később a rágás úgy elhatalmasodhat, hogy csak a vastagabb erek maradnak meg. A kártétel ritkán észlelhető a paraziták szilvatojásokon az ágak belsejében. Elterjedés és gazdasági paraziták szilvatojásokon az ágak euroszibériai faj, hazánkban általánosan elterjedt.

Jelentősebb kártételére elsősorban az erdők menti ültetvényekben számíthatunk. Kártételük mértéke változó. Fejlődésmenet: egynemzedékes faj, amely imágó alakban, a földből készült bábbölcsőben telel át a talajban.

Az imágók már márciusban megjelennek, rövid megszakítással kétszer tartanak érési táplálkozást és tojásrakást, amely május közepéig elhúzódik.

Tojásaikat általában tojáscsomó formájában a talajba vagy a levelek fonákára rakják. A kikelő lárvák a talajban lágy szárú növények paraziták szilvatojásokon az ágak táplálkoznak. Az L3 lárvastádiumot elért lárvák földgubót bábbölcsőt készítenek, amelynek belső paraziták szilvatojásokon az ágak váladékkal simára egyengetik. A bábbölcsőben még az ősz folyamán bábozódnak és imágóvá alakulnak.

Ökológia és előrejelzés: dombvidékeinken nagyobb mérvű kártételére számíthatunk, mint az Alföldön. A populáció növekedésére a száraz, meleg időjárási periódusokban számíthatunk, ami az elterjedésével kapcsolatos ismereteinknek ellentmondani látszik.

Amennyiben kopogtatóernyővel vagy számlálással ellenőrizzük az imágók számát félméteres ághosszon, akkor öt vagy annál kevesebb imágó esetén nem kell védekezni. Védekezés: a védekezést a bogarak ellen kell irányítani.

Ellenük jó hatású az alfametrin hatóanyagú inszekticid.

paraziták szilvatojásokon az ágak enterobiasis szoba

Barackmoly Anarsia lineatella Tápnövény: fő tápnövényei elsősorban az őszibarack, másodsorban a kajszi. Ezeken kívül előfordulhat még szilván, mandulán, cseresznyén és meggyen.

paraziták szilvatojásokon az ágak jó féreg orvoslás

Utóbbi növényeken csak szórványosan fordul elő, nem okoz számottevő kárt. Kárkép: az áttelelt hernyók eleinte a rügyeket károsítják, majd a cm-t meghaladó hajtásokra váltanak át. A belülről kirágott hajtások csúcsa elhervad, majd elszárad. Az elszáradt hajtás tövénél mézgacsepp látható. A hajtások belül üresek a hernyó rágása következtében. Egy hernyó élete során több hajtást is károsít db-ot.

Nyáron a hernyók a csonthéjas mag megkeményedése után a gyümölcskocsány körüli részen károsítanak, ahol ürülék és mézgafolyás szennyezi a gyümölcsöt.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a barackmoly elterjedt kártevő Anglia kivételével Európa-szerte, de jelentősebb kártételére elsősorban Közép- és Dél-Európában kell számítani. Honos még Észak-Afrikában és Paraziták szilvatojásokon az ágak. Behurcolták már Kanadába és az USA-ba is. Kaliforniában érzékeny károkat okoz.

Tartalomjegyzék

Hazánkban az ország melegebb vidékein jelentősebb a kártétele. Fejlődésmenet: a barackmoly a fiatal vesszők kérge alatt vagy esetleg a rügyek belsejében rágott üregekben L3—L4-es lárvafokozatban telel át. Tavasszal az időjárási és helyi körülményektől függően nagyon vontatott a telelőhely elhagyása, ami után a rügyeket, majd a hajtásokat károsítják. Az áttelelő nemzedék a károsítás helyén bábozódik. A kirajzó lepkék május közepe után tojásaikat főleg a gyümölcsre és a levelek fonákára, az érzugokban helyezik el.

Cseresznye fereg, A cseresznyelégy elleni helyes védekezés

A kikelő lárvák zöme a kajszi gyümölcsében, kis hányaduk a hajtásban fejlődik ki. A következő nemzedék július közepén tojásait a gyümölcsre és az ágakra paraziták szilvatojásokon az ágak. A lárvák egyre inkább a gyümölcsöt károsítják. Az őszi nemzedék augusztus—szeptember nőstényei zömmel az ágakra rakják tojásaikat. A kikelő lárvák a kéreg alá hatolnak, ott rágnak, majd áttelelnek. Hazánkban évente három nemzedéke fejlődik, de az ország déli, paraziták szilvatojásokon az ágak nyarú részein egy negyedik, csonka nemzedék is elindulhat.

Ökológia és előrejelzés: tömeges elszaporodásának a száraz, meleg időjárás kedvez. Legjobban kedveli a szórvány és a házikerti gyümölcsösökben uralkodó viszonyokat. Az előrejelzéshez izolátorba helyezve hernyókat nevelünk, amelyek rajzáscsúcsa után 10—14 nap múlva a fiatal lárvák tömeges kelése várható. Az imágók rajzásmenetét szexferomon csapdával is ellenőrizhetjük. A fénycsapda nem alkalmas a rajzás nyomon követésére.

Kertészeti kórokozók és kártevők

Az imágók rajzását 5 nap késéssel követi a szivárványfürkész imágóinak a rajzása. Védekezés: a telelésből paraziták szilvatojásokon az ágak lárvák ellen kora tavasszal a metidation hatóanyagtól várhatunk jó eredményt.

A védekezéseket lehetőleg parazitakímélő módon hajtsuk végre. Kéregmoly Enarmonia formosana Tápnövénykör: sokgazdás kártevő. Tápnövényei megközelítőleg rangsorba szedve: mandula, cseresznye, kajszi, őszibarack, meggy, szilva, ringló, körte, alma, birs, sajmeggy, borostyán és a tűztövis.

Feltételezhetően a különböző élőhelyeken más és más szempontok szerint történik a gazdanövények kiválasztása. Kárkép: a kártevő általában a 15 cm átmérőnél vastagabb fákat fertőzi. A fertőzés alulról halad felfelé az ág koronáig. Csonthéjas fáknál, így a kajszinál is, mézgafolyás és a törzs közelében a földre hullott ürülék árulják el a jelenlétét.

Közelebbről megvizsgálva a törzseket, a kéreg felületén paraziták szilvatojásokon az ágak mm átmérőjű, megközelítőleg 10 mm hosszú, ürülék- és rágcsálékdarabkákkal borított szövedékcsövecskéket találunk a fertőzött törzseken. A kéreg alatt elágazó járatok láthatók. A fiatalabb fákat is megtámadják.

Ez akkor szokott bekövetkezni, amikor a vastagabb alanyrész szabaddá válik, mert az erózió lehordja róla a földet. Elterjedés és gazdasági jelentőség: egész Európában elterjedt faj, ezenkívül megtalálható még Szibériában, a Kaukázus vidékén, a Fekete-tenger partvidékén és Algírban.

paraziták szilvatojásokon az ágak

Elsősorban a hazánk déli tájain élő, idősebb gazdanövényeit veszélyezteti. A fertőzött törzsrészek 10 cm2-es felületén a kéreg alatt károsító hernyók száma 5—43 között is lehet. Fejlődésmenet: az L3—L5 fejlődési fokozatú lárvák telelnek át a fák kérge alatt lévő járataikban. Tavasszal az L5-ös fokozatot elért lárvák bábozódnak, a többiek tovább károsítanak és csak később bábozódnak, ezért paraziták szilvatojásokon az ágak rajzásuk elhúzódó.

A lepkék 4—7 napig élnek.

paraziták szilvatojásokon az ágak a bél helmintjai járványtana

A nőstények a megjelenésük utáni negyedik naptól kezdik meg a tojások lerakását a vastag törzs sima kéregfelületeire. A kikelt fiatal hernyók repedéseken, légzőnyílásokon át hatolnak a kéreg alá. A kürtőszerű szövedékcsövecskék a behatolás után 10—20 nap múlva jelennek meg. A károsító hernyók a fatestet sértetlenül hagyják.

A kifejlődött hernyók L5 ürülékszemcsékből készített gubóban, a kéreg felszínéhez közeli részen bábozódnak. Kirajzásuk után az elhagyott bábingek félig kilógnak a kéregből, ami rajzásra utaló jel. E kártevőknek évente két összefolyó nemzedéke él hazánkban. Ökológia és előrejelzés: melegigényes faj, ezért a legerősebb fertőzések elsősorban az ország déli részén vagy a hegyoldalak déli lejtőin alakulnak ki.

Amennyiben időben észleljük a fertőzést amíg csak az ültetvény kis területére terjed kiakkor eredményesen védekezhetünk ellene, mert a kártevő nagyon kis távolságon belül rakja le a tojásait. A rajzás megfigyelhető szexferomon csapdákkal, valamint a letisztított kéregfelületen megjelenő bábingek folyamatos számbavételével. Védekezés: fontos a sebek kezelése a fatörzsön és a vázágakon. A permetezéseket a tojásrakás idejére időzítsük, ami V. Felhasználható növényvédő szerek elsősorban paraziták szilvatojásokon az ágak piretroidok, amelyet bő lével juttatunk ki a vázágakra és a fa törzsére.