Hasonlóságok a platyhelminthes és a fonálférgek között
Tartalom
Testük hengeres, fonalszerűen megnyúlt. Nagyságuk a mikroszkopikus méret és a 8 méter között változik pl.
- Állatrendszertan – Wikipédia
- Kemény féreg parazita káros
- LAPOSFÉRGEK. 5. szövegdoboz. A laposférgek osztályozása: - PDF Ingyenes letöltés
- Allergia felnőttkorban giardiasissal szemben
- Hogyan lehet megtisztítani a férgeket
- Kenet egy ember számára
- Villásférgek Nyelesférgek A férgek, ezek a soksejtű, testüreges, ősszájú állatok annak ellenére, hogy nem egyetlen rendszertani egységet képviselnek, sok hasonlóságot mutatnak.
Kültakarójuk többrétegű, meglehetősen merev kutikula. Testükre, vagy egyes szerveikre jellemző a sejtállandóság, vagyis hogy e szervek ugyanazon faj különböző egyedein azonos sejtszámúak.
Jelentős magyar eredmény az öregedésbiológiában
A szájnyílás csúcsi, a végbélnyílás csúcs alatti elhelyezkedésű. A végbélnyílás mögötti részt farokrésznek nevezzük. Keringési és feregtelenites gyakorisaga nem rendelkeznek. Váltivarúak és általában ivarosan szaporodnak, bár néhány csoportjuknál a szűznemzés is előfordul.
A petékből kikelő lárvák a felnőtt egyedekre hasonlítanak, és négy vedlésen átesve érik el a kifejlett ivarérett állapotot.
LAPOSFÉRGEK. 5. szövegdoboz. A laposférgek osztályozása:
A harmadik stádiumú lárva a fertőző forma. Feltehetően tengeri eredetű a csoport, de szárazföldön és édesvízben is nagyon gyakoriak.
Szabadonélők, növény- állatparaziták és lebontók egyaránt vannak közöttük. Azon kevés állatcsoportok közé tartoznak, amelyeknél a csoport tagjait maguk a csoport tagjai is parazitálhatják.
- Jelentős magyar eredmény az öregedésbiológiában
- Talajban élő férgek | Körinfo
- Gyógyszerek az emberi testben élő paraziták számára
- Jelentős magyar eredmény az öregedésbiológiában [origo] Magyar kutatók a Caenorhabditis elegans nevű fonálféreg segítségével arra jöttek rá, hogy az életkort befolyásoló ún.
- Enterocoelomata hármas testüregűek csoportokba lehet tagolni.
- Horoghernyó fertőző betegségek
- FONÁLFÉRGEK ÉS HÚRFÉRGEL. FONÁLFÉRGEK TÖRZSE Phylum Nematoda (RUDOLPHI, ) - PDF Free Download
Körülbelül fajuk ismert. Ivari dimorfizmussal rendelkezik: a hím rövidebb és vékonyabb cm hosszú, mm vastag és farokvége befelé görbülő, míg a nőstény hosszabb és vastagabb cm és mm vastag és teste egyenes.
A test elején található a három két hasoldali és két hátoldali ajak által határolt szájnyílás. Az ajkak külső oldalán érzőszemölcsök vannak, míg belső oldalukon fogacskák találhatók. A hím bekunkorodó farokvégén a hasoldalon szubterminálisan található a kloákanyílás, amelyből két, szabad szemmel is kivehető, párzótüske spiculum nyúlik ki.
Nagyságuk a néhány milliméter és a méter között változik. Elsődleges testüregüket protocoeloma kötőszövetszerű sejtes tömeg parenchima tölti ki. Testüregük hasítékcöloma schizocoelomamivel hasítékok, üregek találhatók benne.
A nősténynél ugyancsak a csúcs alatt nyílik a végbélnyílás, de itt az ivarnyílás a test első harmada végén, a hasoldal középvonalában helyezkedik el.
A kiválasztónyílás mindkét nemnél a test elején, a hasoldalon található.
Tartalomjegyzék
Az orsógiliszta tágas elsődleges testüregét testfolyadék tölti ki, mely nyomást gyakorolva a bőrizomtömlőre, meghatározza a test alakját. A bélcsatorna férgek 2 éves gyermekeknél, tünetek és kezelés lefutású, kezdeti szakasza az izmos, henger alakú és fehér színű garat. A középbél szélesebb, lapos és sárgásbarna vagy sárgászöld színű.
A nőstény esetében az utolsó szakasz a rövid utóbél és végbélnyílás, a hím esetében az utolsó szakasz kloákává alakul. Az ivarszervek mindkét nemnél fehéres színűek, hosszú fonal alakúak, és gomolyagszerűen összecsavarodva kitöltik a teljes testüreget.
Navigációs menü
A hím ivarszerv páratlan, s inkább a test utolsó harmadában helyezkedik el. Kezdeti legvékonyabb szakasza a here testisezt követi a valamivel vastagabb ondóvezeték vas defferensmajd a sokkal vastagabb és egyenesebb ondóhólyag vezicula seminalis következik. Az ondóhólyag rövid és vékony kilövellő járattal ductus ejaculatorius nyílik a kloákába. A hímétől eltérően a nőstény ivarszerve páros.
Kezdeti szakaszai ez esetben a petefészkek ovariummelyet a valamivel vastagabb petevezetékek oviductus követnek. A petevezetékek után a páros méhek uterus következnek, melyek a teste végénél kezdődnek és a test első harmadáig húzódnak. Itt páratlan hüvelyben vagina egyesülnek, amely a test első harmada után a hasoldal közepén nyílik a külvilágra.
Ez a réteg a testüreg felé hosszanti idegfonatokat tartalmazó négy lécszerű megvastagodást képez, melyek közül az oldalvonalak a legvastagabbak, a háti és a hasi középvonalak vékonyabbak. Az oldalvonalakban a kiválasztócsatornák is elhelyezkednek.
A hámréteg alatt található hosszanti izomréteget egyetlen sejtsor alkotja, ezt a négy hámléc négy pásztára osztja. Ezeknek az izomsejteknek sajátos szerkezetük van: a hámréteg alatt található az orsó alakú alapi hasonlóságok a platyhelminthes és a fonálférgek között, amiből a test közepe felé nyúlik a sejtmagot tartalmazó tömlőszerű sejtrész.
A sejtek orsó alakú alapi giardiasis rejtjel a test hossztengelyével párhuzamosan helyezkednek el, s itt találhatók az összehúzékony myofibrillák.
A háti oldalon elhelyezkedő két izompásztában a sejtek tömlőszerű része hasonlóságok a platyhelminthes és a fonálférgek között háti középvonal felé irányul, ehhez vékony rostokkal kapcsolódik, míg a hasi oldal két izompásztájából ennek megfelelően a hasi középvonalhoz.
Az elsődleges testüreget folyadék tölti ki. A középbél keresztmetszetben széles, falát egyrétegű hengerhám alkotja, a hámsejtek alapi része közelében helyezkednek el a sejtmagok, külső felületüket hasonlóságok a platyhelminthes és a fonálférgek között kutikula, belső felületüket pálcikaszegély fedi. Az ivarszervek keresztmetszeti képei szintén jellegzetesek. A petefészkek keresztmetszete kicsi, központjukban szinciciális tengely rachis található, ezt sugár alakban veszik körül az őspetesejtek ovogoniumkívül vékony kutikula található.
A petevezetékek keresztmetszete szabálytalanul lekerekített, üregükben érett petesejtek vannak. A méhek keresztmetszetben szélesek, hámrétegüket szabálytalan négyszögletes sejtek alkotják, belsejükben ovális petesejtek találhatók. Az orsógiliszta elterjedt emberparazita, a vékonybélben élősködik. Ha túl sok van belőlük, akkor a vékonybélből az epeutakba, hasonlóságok a platyhelminthes és a fonálférgek között és légzőszervekbe is eljuthatnak.
Hastáji fájdalmakat, hasmenést, hányást okozhatnak, illetve a bélben összetekeredve székrekedést és bélgörcsöket.
Anyagcseretermékeik is mérgezőleg hatnak. A nőstény naponta mintegy petét termel, melyek az ürülékkel jutnak ki a külvilágba. A petének páradús, meleg körülményekre van szüksége ahhoz, hogy kb.
Mosatlan gyümölcsökkel, zöldségekkel, valamint egyéb utakon juthatnak újabb gazdaszervezetbe.