Bélféreg, Bélférgesség - Betegségek | Budai Egészségközpont

Szarvasmarha szalagféreg idegrendszer, Cysticercosis bőrtünetei

Főoldal » Betegségek » Fertőző betegségek » Parazitafertőzések » Galandférges fertőzés taeniasis A taeniás fertőzés két galandféregfaj, a horgasfejű galandféreg Taenia solium és a simafejű galandféreg Taenia saginata által okozott betegség.

Bélférgek, bélférgesség

Az előbbit Carl Linnéaz utóbbit Goeze írta le. A simafejű galandféreg által okozott fertőzések gyakoriságuk szerint három csoportba oszthatók.

Ezt csak Észak-Amerika és Ausztrália lakosságáról mondhatjuk el. A horgasfejű galandféreg többnyire a szegényebb közösségeket szarvasmarha szalagféreg idegrendszer meg.

A legelterjedtebb Közép- és DélAmerikában, Afrika középső és déli országaiban, valamint Ázsia déli részén. Ezeken a fertőzöttség eléri a 2, százalékot. A simafejű galandféreg különböző méretű ízekből álló szalagféreg, s az ízek számától függően a hossza 4 méter és 12 méter között lehet.

A féreg feji és nyaki végét követik a szélességüknél kétszer-háromszor hosszabb ízek.

  • Galandférgek – Wikipédia
  • Hulda Clark Phd.
  • Paraziták az emberi testben, mint hogy kezeljék

Az ízek közepén hosszirányban végigfut az uteruszcső, amelyben a peték vannak. A sötétbarna színű, um a méter milliomodrésze átmérőjű petékben lárvák, azaz oncosphaerák vannak.

Élő paraziták betegíthetnek meg bennünket

A peték általában az őket befogadó ízekkel együtt távoznak a széklettel. A horgasfejű galandféreg testfelépítése hasonlít a simafejű galandféregéhez, de annál valamivel kisebb, méter hosszú. Ízei "zömökebbek", szélességüknél csak másfélszer-kétszer hosszabbak.

A két féreg petéit gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni egymástól. A simafejű galandféreg köztigazdája a szarvasmarha, amely az ember által ürített petéktől legelés közben szájon át fertőződik. A szarvasmarha által bekebelezett petékből a bélcsatornában a lárvák szarvasmarha szalagféreg idegrendszer, és a szarvasmarha szalagféreg idegrendszer útján eljutnak az izmokba. Az izmokban betokozódva borsókává cysticercus bovis alakulnak.

A horgasfejű galandféreg köztigazdája a sertés, amely szintén az ember által ürített petéktől fertőződik.

A bélférgesség tünetei

A sertés izomzatában ugyanúgy jön létre a borsóka cysticercus cellulosemint a szarvasmarháéban. A horgasfejű galandféreg lárvái azonban nemcsak a sertés izomzatában telepedhetnek meg, hanem az ember és a kutya emésztőcsatornájában, továbbá a bőr alatti kötőszövetben, az agyvelőben és a szemben is borsókává alakulhatnak.

Az ember borsókás betegsége cysticercosis önfertőzés következménye, azaz az önmaga által ürített féregpeték jutnak vissza az emésztőrendszerébe. A galandférgek fejlődése az emberi szervezetben - kivéve a borsókásságot - általában csak enyhe klinikai tüneteket okoz. Ezek között a hasi panaszok és a hányinger a leggyakoribbak.

szarvasmarha szalagféreg idegrendszer

A fertőzötteknek sokszor semmi panaszuk nincs, csupán azért fordulnak orvoshoz, mert székletükben meglátják a kiürült féregízeket. A cysticercosis tünetei attól függően lépnek fel, hogy a borsókák melyik szervben fejlődnek ki.

Cysticercosis bőrtünetei

Az agyi borsókának epilepsziához hasonló görcsös tünetei lehetnek, szarvasmarha szalagféreg idegrendszer esetekben agyvelő- vagy agyhártyagyulladás léphet fel miatta.

A szem borsókája vakságot okozhat. A galandférgesség gyógyításában eredményesen alkalmazható a niclosamid-terápia, s ezzel a horgasfejű galandféreg okozta cysticercosis is megelőzhető. A már kifejlődött borsókát régebben csak sebészeti beavatkozással tudták megszüntetni, újabban a prazicantellel végzett gyógyszeres kezelés is eredményesnek bizonyult.

szarvasmarha szalagféreg fejlődési ciklusa

A galandférgesség felderítése aránylag egyszerű, a széklettel ürülő féregízek alaktani sajátosságai alapján szabad szemmel is megállapítható, melyik galandféregfaj okozta a fertőzést.

A peték a székletmintából mikroszkópos vizsgálattal mutathatók ki. A galandférgesség terjedésében fontos szerepe van a köztigazdáknak. A fertőzött ember székletével szennyezi a legelőket, és onnan a féregpeték a táplálkozó sertések és szarvasmarhák tápcsatornájába jutnak.

Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak

Ritkán az is megesik, hogy az állatgondozó közvetlenül fertőzi meg az istállóban tartott állatokat. Bizonyos megfigyelések arra utalnak, hogy az autós turizmus hatására terjedőben van a galandférgesség. Emiatt a turisták által sűrűn látogatott területeken nem tanácsos állatokat legeltetni.

minusinsk paraziták kezelése

Az emberbe a fertőzött állatok húsával jut be a féreg, ha a hús nyers vagy nincs jól átsütve. A borsókás hús fogyasztása után nyolc-tizenkét héttel fejlődik ki a galandféreg a vékonybélben, s ezután jelennek meg a féregízek a székletben.

Navigációs menü

A galandférgesség megelőzésében egyformán fontos szerepe van az emberorvoslásnak és szarvasmarha szalagféreg idegrendszer állategészségügyi szolgálatnak. A közegészségügy fontos feladata, hogy felhívja a figyelmet a székletszóródás veszélyére, felderítse és gyógyítsa a féreggel fertőzött személyeket. Az állategészségügy dolga, hogy a vágóhídi húsvizsgálattal megakadályozza, hogy a borsókás hús kereskedelmi forgalomba kerüljön.

  • A belgyógyászat alapjai 1. | Digitális Tankönyvtár
  • Dr. Diag - Taeniasis
  • Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak - EgészségKalauz
  • A simafejű, illetve a horgasfejű galandféreg által okozott fertőző megbetegedés.

Mindezeken túl alapvetően fontos a személyi higiéné betartása, a nyers vagy nem kellően kőkezelt hűs fogyasztásának elkerülése, továbbá az önfertőzés lehetőségének kizárása, mert ezzel elejét vehetjük a veszedelmes borsókás megbetegedés kialakulásának.