A Föld bolygóinak parazitái.

Csillagok között Előszó Csak egy nagyon rövid előszót terveztem ide. Látva, hogy milyen sikere volt az előző cikkgyűjteménynek: a "Sci-fi és valóságnak", úgy döntöttem, az azóta született írásokat, melyek filmekről és tudományról szólnak, amolyan elmélkedések, ismételten összegyűjtöm. Ezek a cikkek igen vegyesek, de két csoportra lettek osztva, úgymint kifejezetten tudományos, illetve filmekhez szorosan kapcsolódó cikkek.

GARZÓ LÁSZLÓ: ÚJRA SCI-FI ÉS VALÓSÁG

Az ihletője a ben megjelent A Szilánk c. Számos itt tárgyalt dolog felmerül a könyvben. Jó olvasást kívánok, s remélem ennek a szériának is sikere lesz. Garzó László, Ami a tudomány A ritka Föld elmélet Felvetődik a kérdés a laikusokban és a csillagászokban egyaránt, hogy vajon léteznek-e más csillagok körül is Föld-szerű bolygók. Ennek a megválaszolása azért fontos, mert valószínű, hogy egy másik értelmes civilizáció egy, a miénkhez nagyon hasonló bolygón fejlődhetett ki.

Már az es években elkezdték keresni az idegen lényeket, s ez azóta is folyik. Ez a híres SETI-program. Az eltelt több mint 30 évben sajnos egyet sem sikerült felfedezni, mégsem mondhatjuk azt, hogy ne jutottunk volna előrébb.

Navigációs menü

Az exobolygó kutatás, azaz a más csillagok körül keringő bolygók felfedezése rohamléptekkel halad. Először az es években találták meg az 51Pegasi b-jelű bolygót a Pegazus csillagképben egy napszerű csillag körül. Sajnos ez egy forró Jupiter volt. Ez azt jelenti, hogy méretét tekintve a Jupiterhez hasonlít, de vele ellentétben csillagához olyan közel kering, hogy a hőmérséklete közel Celsius fok. Ma már, hála a Kepler űrtávcsőnek és más földi teleszkópoknak, közel exobolygót ismerünk, és a Föld bolygóinak parazitái ugyanennyi létezése vár megerősítésre.

A Föld ikertestvérét azonban sajnos még máig sem találták meg. Ez a exobolygó azonban már olyan nagy szám, hogy statisztikai következtetéseket lehet belőle levonni.

Szép számmal akadnak közöttük forró Jupiterek, és Neptunuszhoz hasonló gázbolygók, melyek elnyúlt pályán keringenek a csillaguk körül. Vannak szuperföldek is, melyek kőzetbolygók, de a Földnél ször nehezebbek. A statisztikák alapján a csillagászok úgy vélik, hogy körülbelül az idegen bolygók ötöde lehet Föld-szerű.

Hatóságilag Tilos: Éjfél előtt egy perccel Éjfél előtt egy perccel Tiszta fényed, életet adó fényed, gyilkos sugaraid nem szűri már a meggyengített ózonréteg, kék véred, olajtól szennyezett véred, gyermekeidet pusztítja el, ereidben lassan árad a méreg! Szemét rohasztja tested, saját könnyeid marják le kérged, mértéktelen kizsákmányolás, mesés kincseidtől foszt meg, fájdalmas a lélegzeted, haldokló, dühödt, szmogtól szenved, éltető fáid már nem segítenek, nyúzott tetemeket rág a féreg! Nem fogjuk fel, nem fogjuk fel, nem fogjuk fel mit tettünk, s most fizetnünk kell, hiszem, mint matéria, mint a teremtés koronája, hiszem, hogy életünk hajnalán nem erre voltunk hivatva, leigázunk mindent, mint egy vérszomjas hadsereg, súlyos lépteink alatt a Földanya megremeg! Hiszem, mint matéria, hiszem, mint az evolúció csúcsa!

Tehát nem túl gyakoriak azok a bolygók, melyek hasonlítanak a miénkre. A párhuzam azonban itt még nem a Föld bolygóinak parazitái véget. Meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a körülmények, melyek szükségesek ahhoz, a Föld bolygóinak parazitái a földihez hasonló értelmes élet fejlődhessen ki az exobolygón.

Először is a bolygónak a csillagától olyan távolságra kell keringenie, hogy a hőmérséklet a Föld bolygóinak parazitái legyen a folyékony víz számára. Azaz nem lehet sem túl közel, sem túl távol. Ez nagyban függ a csillag méretétől és hőmérsékletétől. A Naphoz hasonló sárga csillagok esetében ez a millió km-es sávban lehetséges.

A Napnál kisebb vörös csillagok esetében ez közelebb esik a csillaghoz. Fontos, hogy a csillag nem lehet óriáscsillag, mert ez esetben túl erős a sugárzása és a csillag maga is rövid életű ahhoz, hogy kifejlődjön a Föld bolygóinak parazitái értelmes élet.

A bolygó esetében legjobb, ha Föld-tömegű. Légkörének tartalmaznia kell némi széndioxidot és metánt. Ezek üvegházhatású gázok és segítik, hogy a felszínén a víz cseppfolyós maradjon.

Ellenben ezekből a gázokból sem lehet túl sok, mert akkor elszabadul az üvegházhatás, és a bolygó olyanná lesz, mint a Vénusz, ahol a felszíni hőmérséklet Celsius fok. Ennek ellentéte a Mars, ahol túl vékony a légkör, s a víz fagyott állapotban van. A bolygónak kell hogy legyen egy nagy holdja, mely stabilizálja a forgástengelyének dőlésszögét. Ha ez nincs meg, akkor a bolygó az évmilliók alatt ide-oda imbolyog.

Föld-típusú bolygók

Néha az egyenlítőjén óriási jégmezők képződnének, máskor meg a sarkokon lenne meleg. A Földnek is csak véletlen, hogy van egy nagy holdja, mely akkor keletkezett, amikor a Föld a Theia nevű bolygócsírával ütközött. Fontos, hogy a testvérföldön legyen lemeztektonika.

Ennek azért a Föld bolygóinak parazitái jelentősége, mert így valósul meg az a Föld bolygóinak parazitái körforgása. A kőzetekben megkötődött széndioxid a vulkánosság miatt visszakerül a légkörbe. Az is nagyon fontos, hogy a bolygónak legyen nagy vasmagja, mely mágneses mezőt hoz létre a bolygó körül.

A mágneses mező megvédi az élőlényeket a csillag erős sugárzásától. Ha a Földnek nem lenne mágneses tere, akkor a Napból érkező töltött részecskék elpusztítanák az életet. Az is fontos, hogy az adott rendszerben legyen egy Jupiter méretű óriásbolygó is, mely az üstökösöket eltéríti és magába rántja. Ha túl sűrűn csapódnak üstökösök, kisbolygók a testvérföldbe, akkor azok nem engedik, hogy az élet zavartalanul fejlődjön.

Nos a enterobiasis karantén feltételek csak a legfontosabbak voltak, de ebből is látható, hogy mennyi mindennek kell teljesülnie ahhoz, hogy az a a Föld bolygóinak parazitái bolygó hasonlítson a mi Földünkre és ott értelmes élet fejlődhessen ki. Ezért a csillagászok azt mondják, hogy a Földhöz hasonló bolygók ritkák lehetnek a galaxisunkban.

A Föld bolygóinak parazitái nem árt, ha vigyázunk a miénkre, ha már ajándékba kaptuk. A Maxwell démon Egy igen érdekes kérdésről van szó. Maxwell elsősorban Michael Faraday elgondolásainak matematikai levezetéséért lett híres.

A Naprendszer bolygóinak nevei a Föld kivételével megegyeznek a római és görög mitológia isteneinek nevével: Merkúr: a kereskedelem, az utazás és a tolvajlás római istene Vénusz: a szépség és a szerelem római istennője Mars: a háború istene Jupiter: a Pantheon római főistene és az univerzum teremtője Szaturnusz: a mezőgazdaság római istene Uránusz: az ég görög istene Neptunusz: a tengerek római istene A törpebolygók neveinek eredete: Ceres: a növények római istene Pluto: az alvilág római istene Haumea: a termékenység hawaii istennője Makemake: a polinéz teremtő isten Eris: a viszály és veszekedés görög gonosz istennője. Egyes kultúrákban a hét napjainak elnevezése az istenek nevéből származik, amik társultak minden egyes égitesttel. A spanyol nyelvben például a hétfő lunes a Hold Luna napja, a kedd martes a Mars Marte napja, a szerda miércoles a Merkúr Mercurio napja, a csütörtök jueves a Jupiter Júpiter napja, a péntek viernes pedig a Vénusz Venus napja. De pl.

Ezek a híres Maxwell-féle mezőegyenletek. Az elektromágneses mező matematikai mibenlétét adják meg. Azonban Maxwell érdeklődött a termodinamika iránt is.

Így ejtenünk kell néhány szót Boltzmannról. Ő volt az a tudós, aki megfogalmazta nézeteit a termodinamika első és második fő tételeivel kapcsolatban.

• Стены туннеля уже больше не мелькали молниями мимо окон.
• Когда двери опять задвинулись, Элвин повернулся к наставнику.

A termodinamika tudománya még a gőzgépek korából származik, azonban ennél sokkal többet árul el a világegyetem működéséről. Ugyanis van egy fogalom: az entrópia, mely az univerzum mozgató ereje.

Tartalomjegyzék

Az entrópia törvénye szerint mindig a rendezetlenség felé haladnak a dolgok. Egy szobában hagyott forró tea idővel kihűl, a szépen elrendezett rendszerek pedig rendezetlenné válnak. Minden efelé halad. Maga a világegyetem is a rendből a rendezetlenség felé igyekszik. A folyamat pedig - és ez nagyon fontos - nem fordítható meg.

Egy másik olvasatban megfogalmazhatjuk úgy is, hogy a magasabb energiájú, azaz rendezettebb állapotból a hidegebb felé, azaz a rendezetlenebb állapot fel áramlik az energia. Sosem fordítva. Nem lehet olyan gépet építeni, mely úgy működne, hogy a hideg vizet még hidegebbé teszi, miközben ezzel az elcsent energiával felforral egy tartály a Föld bolygóinak parazitái, és gőzt fejleszt és egy dugattyút működtet.

Ezek olyan fontos törvények, hogy még a fekete lyukak működését is megszabják. Egy fekete lyuknak hőmérséklete van például. A világegyetem mai szép rendezett állapota idővel egyenletes rendezetlenségbe fog átmenni.

Ennek a tételnek ellentmondani látszik az élet. Ám az élet is csupán egy bűvésztrükköt alkalmaz.

Amikor magunkhoz vesszük a táplálékot, az meglehetősen rendezett, ám ahogy áthalad rajtunk, rendezetlenné válik. Más szóval: magasabb energiaállapotból alacsonyabb energiaállapotba kerül. Amint ezen a változáson átmegy, szervezetünk ezt az áramló energiát megcsapolja. Mint amikor egy magas helyről lezúduló víz meghajt egy vízkereket.

Értsük úgy, hogy a magas hely a Föld bolygóinak parazitái magasabb energiaállapot, a rendezettség, az alacsonyabb hely az alacsonyabb energiaállapot, azaz a rendezetlenség. És ez is csak ideig-óráig működik, hiszen testünk elöregszik, a Föld bolygóinak parazitái maghalunk és oda a rendezettség.

A Naprendszer bolygói

De hogyan jön a képbe Maxwell? Nos, ő kitalált egy gondolatkísérletet. Képzeljük el, hogy van egy dobozunk, melyet egy válaszfal két részre oszt. Ezen egy csapóajtó van.

• A bolygók adatai
• A Lewis-Barshay modell jól le tudja vezetni a Föld-típusú bolygók átlagsűrűségét a Nap körüli szoláris ködben kivált egyensúlyi ásványokból.
• Насколько же немыслимой, рассуждал про себя Джизирак, была бы эта конференция всего каких-то несколько дней .
• Kisokos - A Naprendszer bolygói és holdjaik
• Föld-típusú bolygók – Wikipédia
• Bolygó – Wikipédia

A dobozban pedig gáz található, melynek molekulái különböző hőmérsékletűek, azaz meglehetősen rendezetlen. A doboz tetején ül egy démon, aki figyeli a részecskéket, s a nagyobb energiájúakat, azaz gyorsabban mozgókat átengedi a doboz jobb felébe, míg az alacsonyabb energiájúakat, azaz lassabbakat a doboz bal felébe engedi.

Ha összegyúrnánk az összes többi nagy- törpe- kisbolygót, holdat, üstököst stb. A kis átlagsűrűsége alapján valószínűsíthető, hogy anyagának döntő része gáz, mégpedig hidrogén és hidrogéntartalmú vegyületek, valamint hélium. A legkülső rétege egy kb. Ennek hőmérséklete K.

A démon nem csinál egyebet, mint megfigyeli a sebességet és információt gyűjt. Ezáltal eléri azt, hogy a végén a doboz, mely két részre van osztva, egyik felében forró gáz lesz, a másik felében hideg gáz. Pusztán az információ segítségével a rendezetlenségből rendet teremt. Ez megsérti az entrópia törvényét, és teszi úgy, hogy munkát nem végez, csupán az információ van segítségére.

Nos a tudósokat ez a paradoxon kétségbe ejtette. Hiszen képzeljük el, hogy információ segítségével energiát lehetne termeli, úgy, hogy nem végzünk munkát. Eltelt év is, mire a tudósoknak sikerül megoldani a Maxwell démon ügyét. A megoldás a következő: Amikor a démon információt gyűjt, azt úgy teszi, hogy a memóriájában, mely nem végtelen, eltárolja, azaz megjegyzi a megfigyelt molekulák sebességét.

Hiszen e szerint válogat. Ám a memóriája idővel betelik, azt törölnie kell, hogy az újabb adatoknak, megfigyeléseknek jusson hely. Igen ám, csakhogy korunk tudósai rájöttek, hogy egy bit információ törléséhez energia kell. Olyan kicsi energia, hogy az szinte elhanyagolható, de mégis egy kicsi kell. És mivel a démon sokszor töröl, a sok kicsi sokra megy.

Így végül is a démon munkát végez. Energiát közöl a rendszerrel, amikor szétválogatja a gázmolekulákat. Így viszont már nem sérti meg az entrópia és a termodinamika ide vonatkozó tételeit. Ugyanis ha egy rendszerbe energiát fektetünk, azaz munkát végzünk, akkor megváltoztathatjuk az állapotát. A hűtőgép kompresszora is munkát végez, így tudja megfagyasztani a benne tárolt dolgokat.

Éjfél előtt egy perccel

Tehát Maxwell démona ravasz bestia, de még ő sem foghat ki a természet egyetemes törvényein. A Mars terraformálása Már most az elején megjegyzem, hogy még a legrosszabb klímaváltozási forgatókönyvek esetén is a Föld sokkal lakhatóbb marad, mint amilyen a Mars valaha is lesz.

Tehát igazából a túlnépesedésre csak viszonylagos megoldást jelent. A marsi viszonyok ugyanis csak mindig is másodosztályúak lesznek.

Valószínű tehát, hogy inkább a szegények, kalandorok fognak odatelepülni. A Mars terraformálása akkor vetődik fel, amikor a Földet valami nagy katasztrófa fenyegeti, s teljesen lakhatatlan lesz vagy netán megsemmisül.

Ma már, amikor ismerünk jó néhány exobolygót, felvetődik, hogy nem érdemesebb-e esetleg csillagközi utazás keretében új hazát keresni.