Tartalomjegyzék

Gyurusfergek vere, Blogarchívum

Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya.

A gyűrűsférgek

Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak. Az olajosgiliszták néhány mm nagyságú, többnyire ivartalanul szaporodó, édesvízben élő állatok. A nyeregképzők hímnős, kifejlett példányain legalább a szaporodási időszakban megtalálható a mirigyes megvastagodás, csonklábaik hiányoznak, sertéik száma redukálódott gyurusfergek vere hiányzik. Kevéssertéjűek Oligochaeta A legtöbb gyurusfergek vere szárazföldi, talajlakó, gyurusfergek vere édesvízben, ritkábban tengerben is előfordulnak.

A szárazföldiek szinte mindenütt, de elsősorban a mérsékelt éghajlati övben, nyirkos, szerves anyagban gazdag talajban élnek. A vízben élők főleg a vízfenéken élnek, a szárazföldieknél mozgékonyabbak, érzékszerveik jól fejlettek, sertéik hosszabbak.

A további jellemzés elsősorban a földigilisztákra vonatkozik. Testük alakja általában hosszan megnyúlt, a hasoldalon egyes fajoknál kissé, másoknál erősebben lapított.

Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek.

Testhosszúságuk igen változó. Előfordulnak alig 1 mm és több 10 cm nagyságú fajok is. A szárazföldi fajok a vízben élőknél nagyobbak, trópusi területeken előfordulnak több méter hosszúak is.

gyurusfergek vere

Testük színét vörös, barna, bíbor és zöld pigmentek is adhatják, de vannak fajok, ahol ez nem fordul elő. A végső szín a pigmentek kevert hatásából, illetve az interferencia jelenségéből áll össze. Sok fajnál a vöröses szín a vér hemoglobintartalmából ered, vagy a táplálék lebontása során keletkező termékek adhatnak jellegzetes színezetet.

mérgező összetétel sicilia naxos

Hátoldaluk sötétebb árnyalatú, mint a hasoldaluk. A kifejlett állatok teste általában 30— gyűrűszerű szelvényre osztott. Testükön az elsődleges és másodlagos gyűrűzöttség egyaránt előfordulhat.

Elkülönült fejük nincs, de a gyurusfergek vere végen serte nélküli fejszelvény peristomium van, amelyen mechanoreceptorokat és kemoreceptorokat viselő fejlebeny gyurusfergek vere található. Ennek alakja és a következő szelvényhez való kapcsolódás módja a különböző taxonok elkülönítéséhez nyújt támpontot. A feji és a farki vég szelvényeinek kivételével testüket rendkívül változatos alakulásban serték boríthatják.

Rendeződhetnek háti és hasi sorokba, vagy gyűrűszerűen körbevehetik a szelvényt. Számuk változó, lehet akár 50— serte is egy szelvényen, de általában ennél kevesebb fordul elő, sőt egyes fajoknál hiányozhatnak is. A serték tokokban ülnek, melyeknek saját izomzatuk van. A serték fontos szerepet töltenek be a helyváltoztatásban.

Gyűrűsférgek

A serték alakja, elhelyezkedése és száma jellegzetes taxonómiai bélyeg. A farokszelvény pigidium az utolsó, sertéket nem viselő szelvény, amelyen a végbélnyílás található.

A szelvények közötti válaszfalak gyurusfergek vere az első és a második szomita között hiányoznak, valamint nem teljesek a test elején lévő néhány szelvény között. A dorzális mezentérium csak a szeptumoknál ismerhető fel, míg a ventrális mezentérium nem éri el a test falát, így a jobb és bal oldali testüregfél egymással kapcsolatban van.

gyurusfergek vere chemtrail paraziták morgellonok

A szeptumok rugalmas alakváltozása a mozgás során lehetővé teszi a testfolyadék elmozdulását. A fajok egy részénél a testüreg a háti póruson keresztül kapcsolatban van a külvilággal. Ezen keresztül cölomafolyadékot préselhet ki magából az állat.

  • Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
  • A gyűrűsférgek | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár

A kibocsátott folyadék nedvesen tartja a testfelszínt, dezinficiáló és riasztó hatású. Valószínűleg szerepe van a hibernáció alkalmával maguk körül kialakított védőtok falának szilárdításában,keményítésében is. Bőrizomtömlőjük felszíni rétegét az epidermisz alkotja, amely egyrétegű hengerhámsejtekből áll Felszínükön általában nagyon vékony, rugalmas, albumoid anyagú kutikularéteg van.

Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói. Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk. A földigiliszta föld alatti alagutakban él, amit magának készít. Elhalt szerves maradványokkla táplálkozik.

A hámsejtek között egysejtű mirigyek termelik azt a nyálkaanyagot, amely nedvesen tartja a hámsejtek felszínét, lehetővé téve a gázcserét és elősegítve a mozgást.

A hámrétegben számos érzékelősejt van. Milyen gyógyszerek megölik az Ascaris tojást körkörös izomrétegben pigmentsejtek, kötőszöveti sejtek, kapillárisok fordulnak elő.

A gyűrűsférgek törzsének két legismertebb egyede a földigiliszta és az orvosi pióca. Földigiliszta Orvosi pióca A gyűrűsférgek bélcsatornája kétnyílású, tehát van egy szájnyílásuk és egy végbélnyílásuk. Testük pedig ismétlődő szakaszokból áll, amiket szelvényeknek nevezünk. Most a földigiliszta és a pióca jellemzőivel fogunk megismerkedni!

Periodikus és ellentétes fázisban zajló összehúzódásuk eredményeként testükön jellegzetes perisztaltikus mozgás fut végig.

Mozgáskor az állat a megnyúlt szakaszok szelvényein lévő sertékkel az aljzaton megkapaszkodik, és a hátrább lévő szelvényeket megrövidítve gyurusfergek vere után húzza a test többi részét.

Bár a táplálkozásmódjuk változatos lehet, azonban jól tagolt emésztőkészülékük felépítése a különböző csoportoknál nagy hasonlóságot mutat.

Ennek részei a szájnyílás, a szájüreg, a garat, a nyelőcső, a begy, a gyomor, a középbél, az utóbél és a végbélnyílás A garat erős gyurusfergek vere, esetleg kiölthető. A földigiliszták garatjának kitüremkedését a hozzá kapcsolódó, ferdén gyurusfergek vere szeptumok összehúzódása váltja ki. A garat fala mirigyekben igen gazdag.

  • Gyűrűsférgek – Wikipédia
  • Folyékony féreg gyógyszer
  • Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
  • Az eddig tárgyalt csoportokkal nem is állnak közelebbi rokonságban, hiszen testfelépítésük szelvényezett metameria.
  • Он присел на нее в ожидании дальнейших слов Джезерака.
  • Állattan | Digitális Tankönyvtár
  • Helmint gyógyszer az ápoló anya számára

Az itt termelődött nyálka csúszóssá teszi a táplálékot, ami a talajlakó, többnyire kevéssé nedves táplálékot fogyasztó giliszták számára rendkívül fontos. A Lumbricus fajoknál proteáztermelést is kimutattak ezen a szakaszon. A nyelőcső kevésbé izmolt.

A gyűrűsférgek törzse

A szárazföldi fajok egy részénél járulékos szervként ide kapcsolódnak a Morren-féle mészmirigyek Számuk és elhelyezkedésük fontos rendszertani bélyeg. A mirigyhámsejtek képesek felvenni tüdő gyógyítása vérből a táplálékkal bejutott kalcium-ionokat, és azokat kalcitkristályokká alakítva visszajuttatják a bélcsőbe.

A kalcitkristályok a bélcsatornából már nem szívódnak vissza. A táplálékkal felvett szerves savak közömbösítése is a kalciumionok segítségével valósul meg. Így nem borul fel a szervezet sav-bázis egyensúlya.

Az ürülékkel távozó kalcium hozzájárul a föld alatti járatok falának szilárdításához. A nyelőcső és a begy belső felszínét vékony kutikularéteg borítja. A begynek raktározó szerepe van. Innen a táplálék a gyomorba kerül.