A csigák morfológiája – Wikipédia

Kerek féreg szimmetria

Cephalopoda Fejlábúak, lábasfejűek, polipok vagy tintahalak Héj Héjuk — az összes többi puhatestűtől eltérően — kerek féreg szimmetria lemezből áll, ami az ősi szelvényezettség nyomát őrzi.

A csigák morfológiája

Héjuk lapos és áramvonalas, a hullámveréses partokhoz alkalmazkodott. Ha az állat valamilyen okból leválik a szikláról, szelvényezett héjának köszönhetően képes összegömbölyödni. A héj — más puhatestűekkel szemben — nem három, hanem négy rétegből áll. A héj kerek és lapos, embrionális része pedig spirálisan csavarodik, mint a kerek féreg szimmetria.

A kagylók héja két részből áll, de a két rész egy egységes, lárvakori héjkezdeményből származik. A két rész gyakran egymás tükörképe, de akadnak olyanok is, ahol az egyik kerek féreg szimmetria kisebb vagy laposabb. Csak a kezdetleges fajoknál háromrétegű a héj, a kagylók többségénél hiányzik a gyöngyházréteg. A kagylók teste teljes egészében elfér a héjban.

A csigák jellemző ismertetőjegye a bélféreg oka meszes héj vagy ház, ugyanakkor egyes fajoknál a ház visszafejlődhetett: mészlemezre redukálódott vagy teljesen el is tűnt. Képesek házukba teljesen visszabújni. A ház közepén húzódó oszlop a talp izmainak nagy felületet biztosít, a láb ezért olyan erőteljes.

Héjuk agyarra emlékeztető, üregesen csőszerű, amely a hasi oldalon teljesen zárt.

Kerek férgek paraziták

Héjukba teljesen vissza tudnak húzódni. A polipok közül a csigaházas polipoknak van külső héja, amely a csigák házához hasonló, azokkal ellentétben viszont nem a hát, hanem a has felé tekeredik, és nincs benne torzió. A csigaházas kerek féreg szimmetria nem képesek a házba visszahúzódni. A tízkarú és nyolckarú polipok közt találunk feltekeredett és egyenes házat is, ezeknél a polipoknál a köpeny befedi a héjat, belsővé válik, elkezd redukálódni és el is tűnhet.

Radula A radula kialakulása a csatornáshasúak körére tehető: vannak kerek féreg szimmetria nélküli fajok, és vannak fajokon belüli specializálódások is. Ugyanakkor a csatornáshasúak radulája nem teljes egészében feleltethető meg a többi puhatestű radulájával. Radulájuk jól fejlett, és a csatornahasúakhoz képest már alaplemezük is van. A radula igen nagy is lehet, akár az állat testének egyharmadát is kiteheti.

Van radulájuk, amely a test méreteihez képest igen nagy. A kagylóknak nincs radulájuk.

Mi a kerekférgek: a típus rövid leírása

Radulájuk jól feljett és igen változatos. Van radulájuk. A polipok radulája a csigákhoz képest igen kevés fogat tartalmaz, és az egyes fajok radulája nagy mértékben hasonlít. A polipok a táplálék megragadására és darabolására két, papagájcsőrre emlékeztető állkapcsot fejlesztettek ki.

kerek féreg szimmetria a férgek népi gyógyszerei a fórumon

A láb elcsökevényesedett, a láb emlékét a test és a hasi csatorna egy vagy több redője őrzi. A csatornáshasúak mozgása féregszerű, innen a féregcsiga elnevezés. A csigához hasonlóan nyálkát választanak ki, azon siklanak. Az állat hasának nagy részét a széles talpú láb foglalja el, amely megjelenésében és működésében is nagyban hasonlít a csigákéhoz. Lábukon egy ún. A láb a csigákéhoz hasonló, izomzata azonban teljesen más. Lábuk alakja nyelvszerű, velük lassú helyváltoztatásra is képesek. Lábukat messze kinyújtják, majd megduzzasztják, a láb ilyen módon megragad a talajban, kerek féreg szimmetria húzzák magukat.

Mászótalpuk sosem alakul ki.

modern gyógyszerek a férgek ellen férgek gyermekekben, amikor fehér férgek jönnek ki

A láb felső részébe behatolnak a zsigerek. A láb a helytülő fajoknál teljesen visszafejlődhet. A csigák testének alsó része jól fejlett mászótalppá alakult. Az izmos láb kialakulását az indokolta, hogy a meszes ház lehetetlenné tette a féregszerű mozgást. A talp elején nyálkát termelő mirigy található, a csiga a váladékon siklik.

Navigációs menü

kerek féreg szimmetria Az állat hasoldalán található a hengeres láb. A Dentaliidák családjában a lábnak két oldallebenye van, így háromosztatúnak látszik, a Siphonodentaliidák lába fogaskerékhez hasonlító cakkos korong.

Mászólábuk nem alakult ki. A fej jól elkülönült, de hiányoznak róla a tapogatók és a szemek. A kagylók feje csökevényes, csak a szájnyílás és a körülötte lévő érzékszervek maradtak meg belőle. A fej a testtől jól elkülöníthető, rajta található a száj és itt csoportosulnak a fejlettebb érzékszervek.

A fej szájkúppá csökevényesedett, de ellentétben a kagylókkal, nem vesztették el tejesen fejük alakját. Fejük tövének két oldalán bojtszerű fogófonalak avagy tapogatók captaculum vannak, amelyeket kinyújtva kerek féreg szimmetria el áldozatukat. Egyes fajoknál a fej a legnagyobb testrész. A fejen találhatók a szemek, a kémiai és egyensúlyi érzékelő szervek, de a fejből nőnek ki a karok is. Szifó Azoknál a fajoknál, amelyek beássák magukat az iszapba, a vízáramlást szolgáló ki- és bevezető nyílások szifóval egészülnek ki, amelyek visszahúzhatók és mozgékonyak.

A vízben élő csigák körében elterjedt a szifó mind a kopoltyús, mind a tüdős csigák között. A szifóban kémiai érzékelők lehetnek, amelyek segítenek az állatnak a táplálék felkutatásában.

A polipok szifója részt vesz a helyváltoztatásban is, a hirtelen kilövellő víz gyors mozgást tesz elehetővé. Szaporodás A kagylók váltivarúak, de néhány faj képes élete során többször is megváltoztatni a nemét.

mi a leghatékonyabb parazitakezelés

Lehetnek hímnősek vagy váltivarúak, a váltivarúak képesek lehetnek nemet váltani. Kivétel nélkül mind váltivarúak. Érzékszervek Nincsenek elkülönült érzékszerveik, az érzősejtek az egész bőrfelületen megtalálhatóak az ún.

Plasmodium malária genom

Nincsenek szemeik és tapogatóik, de a héjban ún. A láb elől néhány tapogatószerű nyúlvány ered, amelyek kémiai érzékelőként és szűrőként is funkcionálnak. A szájat elölről és oldalról széles lebenyek veszik körül. Az érzékszervek a külvilággal érintkező részeken, a köpeny peremén, a vízármalás be- és kivezető részén helyezkednek el, itt különböző fejlettségű szemek is lehetnek, a kopoltyúkon gödörszemek, a szifókon hólyagszemek, a köpenyperemen pedig kettős retinájú szemek.

Kerek féreg szimmetria érzékszervek a fejen összpontosulnak, itt találhatóak a szemek és a tapogatók, de a fényre és a nyomásra az egész test érzékeny lehet, tapogatók ülhetnek a köpenyen is, a köpeny pedig az egész házat beboríthatja.

Fogófonalaikon kémiai receptorok vannak, de ezekkel ragadják meg a táplálékukat is. A polipoknak igen fejlett szeme van, amely a gerinces állatokéhoz hasonló felépítésű, bár teljesen kerek féreg szimmetria módon alakult ki.

A szemek igen nagyok is lehetnek, egyes fajoknál a test negyven százalékát is kiteheti. Az eddig talált legnagyobb lábasfejű szem 40 cm átmérőjű kerek féreg szimmetria. A képen egy pompás csigáspolip Nautilus pompilius látható A ma élő csigák jellegzetes alakját két evolúciós folyamat, a ház felcsavarodása és a ház szimmetriájának eltűnése alakította ki. A ház felcsavarodása lehetővé tette, hogy az állat úgy növekedjen, hogy közben a háza biztonságát élvezi.

Milyen betegségek okoznak nematódákat?

A ház feltekeredése más puhatestűeknél is előfordul, például a csigaházas polipoknál Nautiloideaa szervek elfordulása, a torzió azonban csak a csigákra jellemző. A torzió nemcsak a csigák külsejében hozott változást, de anatómiájuk is jelentősen módosult. A flexis [7] vagy feltekeredés a zsigerzacskó és a ház spirális feltekeredése, amely a torziótól független és az evolúcióban azt megelőző esemény, ugyanakkor a lárvaállapotban a kettő egyszerre is végbemehet.

A flexis lehetőséget ad nagyobb ház kialakítására, a feltekeredett ház pedig jobban ellenáll a nyomásnak, és nagy felületet biztosít a talp izmainak tapadásához.

A torsio, [8] torzió kerek féreg szimmetria csavarodás a csigák testében végbemenő változás, amely során az állat belső szervei a test hosszanti tengelyéhez képest fokkal elfordulnak.

A torzió a csigákra jellemző testmódosulás a törzsfejlődésben kerek féreg szimmetria [9]amely megismétlődik az egyedfejlődésben ontogenezis [10] is. A torzió a csigák lárvaállapotában — vagy ennek hiányában — a petében zajlik le, a kezdeti kétoldali részarányosság bilateralis szimmetriaamelynek értelmében a test két oldala egymás tükörképei — a szájnyílás a test egyik végén, a végbél pedig annak ellentétes végén nyílik; a legtöbb szerv páros; valamint az idegfonatok pedig egyenesek és párhuzamosak euthyneuria [11] — úgy módosul, hogy a végbél nyílása kerek féreg szimmetria fej fölé kerül; a testben aszimmetria alakul ki, a szervek arra az oldalra helyezkednek, ahol a csavarodás íve több helyet ad, bizonyos fajoknál megőrződik a szervek párossága, de a legtöbb esetben a szervek egyike visszafejlődik és eltűnik; az idegfonatok pedig nyolcas alakban keresztezik egymást, amit keresztezett idegűségnek streptoneuria [12] neveznek.

A csigák egyik alosztályát ezen anatómiai jegy alapján korábban keresztezettidegűeknek Streptoneura is nevezték, mai nevük inkább: elölkopoltyúsok Prosobranchia [13]. A detorsio [14] vagy detorzió a torzióval ellentétes irányú folyamat, lényege, hogy a végbél nyílása ismét a test a szájnyílással átellenes oldalára helyeződik és a belső szervek is visszakerülnek eredeti helyükre, ugyanakkor a korábban elvesztett szervpárok nem nőnek vissza.

Ebben a testfelépítésben a keresztezett idegek sem metszik egymást, és egy kerek féreg szimmetria egyenesidegűség alakul ki. A detorzión átesett csigákat összefoglaló névvel egyenesidegűeknek Euthyneura nevezik, a hátulkopoltyús- Opisthobranchia [15] és a tüdőscsigák Pulmonata tartoznak közéjük. A csigák torziója és detorziója rendszertani nevekkel. Az első kép az őscsiga feltételezett anatómiáját mutatja.

A test két oldala szimmetrikus; a bélcsatorna egyenes: a szájnyílás és a végbél a test két átellenes pontján található. A szívnek két pitvara van, hozzá pedig két kopoltyú kapcsolódik, ezek a test hátsó részén vannak. A második képen egy ősi elölkopoltyús látható. A torzió nyomán a kerek féreg szimmetria a fej fölött nyílik, kerek féreg szimmetria bél maga megcsavarodik, a belső szervek a két oldalon helyet cserélnek, az idegpályák pedig keresztezik egymást.

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Gelei József Mit értsünk férgen?

A szívnek még két pitvara van, amelyekhez a test elülső felén két kopoltyú kapcsolódik. A csavarodás következtében idegi terhelés nehezedik kerek féreg szimmetria állat jobb oldalára, ami miatt az ezen az oldalon található szervek visszafejlődnek. Az új elölkopoltyúsok szívének csak egy pitvara van a bal oldalon, mivel a szív nagyon szoros összeköttetésben van a kopoltyúval, ezért a bal kopoltyú is eltűnik. A hátulkopotyúsok már átestek a detorzión. Szerveik valamennyire visszarendeződtek, a szerveik párossága azonban nem alakult ki újra.

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Gelei József Mit értsünk férgen? Mely állatokat sorozzunk a férgek állatkörébe? Nemhogy a közembernek, még a tudósnak is igen nehéz erre a kérdésre mindenkit kielégítő és megnyugtató választ adni.

A kopoltyú a jobb oldalra került és megszűnt a keresztidegűség. A tüdőscsigáknál a tekeredés kerek féreg szimmetria, ezért a szervek összetorlódtak. Jelentős változás, hogy az idegdúcok a test elülső felében csoportosulnak, mert igen közel vannak egymáshoz, már-már egységes agyként viselkednek. Héj[ szerkesztés ] A csigáknak és a kagylóknak egyetlen lemezből alakul ki a héjuk, de a kagylóknak a pánt mentén meghajolva, két teknő alakul ki.

Az állati többsejtűség eredete[ szerkesztés ] A többsejtű állatok kialakulására számos elmélet született. Ezek jó része ma csak történeti jelentőségű Papp pp. Amőboid hipotézis[ szerkesztés ] Eszerint az első többsejtű állatok tengerfenék-lakó amőboid alakokból létrejött plasmodiumok voltak.

A kagylós csigáknak Juliidae ugyanígy alakul ki a kagylókéhoz hasonló háza Az embrionális és a belőle kinövő felnőttkori héj. A fehér nyíl a kettő találkozását mutatja.

A csigák morfológiája – Wikipédia

A képen egy Haliotis asinina látható A héj a puhatestűekre jellemző szilárd külső váz, amely kalcit alakjában kikristályosodott szénsavas mészből és az ahhoz kapcsolódó szerves anyagból: konchinból vagy konchyolinból áll. A csigák héját háznak is nevezik, mivel a csigák — a meztelen és félmeztelen csigák kivételével — kerek féreg szimmetria héjukba be tudnak húzódni. A csigák háza egyetlen héjból alakul ki. Még az olyan csigák esetében is, amelyeknek látszólag több részből áll a háza.

Például a kagylós csigák Juliidae háza a kagylók héjához hasonlóan egy darabból áll, de az ún. A háznak köszönhető, hogy a csigák izmos lábat fejlesztettek, a szilárd váz ugyanis lehetetlenné tette a féregszerű mozgást, amely a kerek féreg szimmetria egy ősi tagjánál, a féregcsigáknál kerek féreg szimmetria mai napig megőrződött.

A ház közepén, ott ahol a kanyarulatok találkoznak, található a ház oszlopa columella [16]a legtöbb csigánál ehhez rögzülnek, e köré csavarodnak az izmok, amelyek a talpba, a tapogatókba és a garatba vezetnek.

A héj három rétegből áll: gyöngyházréteg: hypostracum [17] kalcium-karbonát-kristálylemezekből aragonit és az ezeket összetartó fehérjékből áll, a tengeri fajoknál vastagabb, a legtöbb csigánál vékony, egyes fajoknál pedig teljesen hiányzik; az oszlopos réteg: ostracum [17] fehérjéből, kerek féreg szimmetria és hasáb alakú kalcitkristályaiból áll; héjhártya: periostracum [17] a legkülső réteg szaruszerű szerves anyagból, konhiolinból, ez a réteg védi a többi réteget a kopástól és a külső fenyegetéstől, valamint védelmet nyújt a vízi csigáknál a vízben bomló szerves anyagokból felszabaduló savaktól, a ház idősebb részein ez a férgeket úgy kezelik réteg gyakran lekopik.

A zebracsigák Neritina natalensis házán általában látható, hogy hol volt eredetileg az embrionális héj, amely később levált vagy felszívódott A gyöngyházréteget az egész köpeny termeli, ezért ez folyamatosan vastagszik. A oszlopos réteg és a héjhártya csak a köpeny bizonyos részein nő, jellemző módon a ház szájadékánál, ez biztosítja, hogy a ház az állattal együtt növekszik.

A ház tehát egyetlen héjlemezből alakul ki, csigák elsődleges embrionális vagy lárvahéját protoconchnak, [18] vagy nucleusnak nevezik. Ebből az elsődleges házból alakul ki a csigák felnőttkori háza, amelyet — ebben az összefüggésben — teleoconchnak hívnak.

Tartalomjegyzék

Olykor kerek féreg szimmetria az embrionális héjon is vannak kanyarulatok, de ezeken — ellentétben a későbbi héjjal — nincsenek növekedési vonalak. Bizonyos csoportnál Architectonicidae az embrionális héj és a felnőttkori héj különböző irányba tekeredik.

A torzió már az embrionális vagy a lárva szakaszban végbe megy, ezért a torzió a protoconchon is jelentkezik. A ház általános részei[ szerkesztés ] A csigaház részei A tüskéscsiga Murex pecten röntgenfelvételén jól látható a ház közepén húzódó oszlop columella A csigaház legidősebb része a ház csúcsa apex [19].

A háznak ez a része az embrionális héj maradványa. Egyes, ősi fajoknál a háznak kerek féreg szimmetria kanyarulatai, a kanyarulatos házú csigáknál azonban már gyakran az embrionális állapotban kialakulhatnak kanyarulatok.

A ház tulajdonképpen egy feltekeredett, spirális cső, amely a csúcstól, vagyis a kezdőponttól a cső végéig, vagyis a szájadékig apertura kerek féreg szimmetria tart. A ház — a legtöbb fajnál — együtt növekszik a csigával, a tekeredő cső, ha körbe ér, kiad egy kanyarulatot. A kanyarulatok száma széles skálán mozog, a kanyarulatok átlagos száma Ehhez képest léteznek sokkanyarulatos házak — az orsócsigáknál akár 12 is — és kevéskanyarulatos házak. Ha a háznak kevés a kanyarulata, akkor a kifejlett állat csak úgy fér el kerek féreg szimmetria, hogy az utolsó kanyarulat erősen kitágul.

Az utolsó kanyarulatot jellemzően megkülönböztetik, mivel a csigák belső szerveinek legnagyobb része ebben foglalnak helyet, és innen nyílik a szájadék is.

A többi kanyarulatot összefoglaló néven tekercsnek nevezik. Léteznek jobbra és balra tekeredő házú csigák. A jobbra tekeredés sokkal gyakoribb.

Általános jellemzés | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

A balracsavarodás jellemző a balogcsigáknál Physidae és a tányércsigáknál Planorbidae. A kanyarulatok belső érintkezése adja az ún. Ha a kanyarulatok belső érintkezése nem szoros, akkor a szájadék mellett egy lyuk található, ahol benézhetünk a kanyarulatok közé, ez a köldök umbilicus. A csúcs és a köldök vagy a kerek féreg szimmetria belső pontja közötti képzeletbeli vonal adja a ház tengelyét axis.

A kanyarulatok külső érintkezési pontja a varrat.

pasziánsz arcadium bakteriofor a papillomavírus fertőzésről

A folyóvízi sapkacsiga Ancylus fluviatilis házának nincsenek kanyarulatai A kétlemezes orsócsiga Alinda biplicata háza egy sokkanyarulatos ház, a felnőtt állat háza általában 12 kanyarulatból áll A lemezcsiga Anisus vortex háza szintén sokkanyarulatos, a kanyarulatok azonban egy síkban helyezkednek el, ezért a ház lapos.

A háznak kanyarulata van A nagy borostyánkőcsiga Succinea putris házának utolsó kanyarulata kitágult, az állat főleg ebben a részben foglal helyet.

Háza kanyarulatból áll A ház különleges részei[ szerkesztés ] Köldök umbilicus [21] : a köldök a nem szorosan összenövő kanyarulatok között kialakuló lyuk, amely a ház szájadéka mellett nyílik. A képen egy Cernuella virgata látható Forradás callus [22] : a ház szájadékának megvastagodott része, amely részben vagy egészben kerek féreg szimmetria a köldököt.